A versenyautók csillogó, csábító világa
Ki ne álmodozott volna arról gyerekkorában, hogy autóversenyző legyen, ha felnő? Hiszen a csodaszépen fényezett, csillogó króm alkatrészekkel és díszekkel ellátott, szélsebes és veszélyesen erős versenyautók egyformán lenyűgöznek kicsiket és nagyokat, talán nem véletlenül. De feltétlenül minden versenyverda ilyen? Mi a helyzet a ralliautókkal, roncsderbi kocsikkal, old timerekkel, tuningolt kelet-európai gépcsodákkal? Ezek kevésbé számítanak versenyautónak? Dehogyis, épp ellenkezőleg! A felsoroltak legalább annyira a versenyzéshez tartoznak, mint a csillogó-villogó járműcsodák, csak éppen teljesen máshogy. Mi több, a legtöbb sportkocsi sosem jut el versenyre, míg az elnyűhetetlen keletnémet és szovjet autók igen kedvelt járművek verseny célokra mind a mai napig. Ennek is megvan az oka: ki nem akarná kímélni a méregdrága autóját? És ezzel az autóversenyzésnek még csupán a felszínét súroltuk…
Nem telne kevés időbe összeszedni, mennyiféle autóverseny és versenyautó létezik a világon. Minden országnak megvannak a maga szokásai, hagyományai, sőt, sok lokális verseny és futam is viszonylag nagy múltra tekint vissza. És akkor még nem is beszéltünk az illegális,. éjszakai versenyekről, spontán gyorsulásokról. Bár ez utóbbiak kevésbé törvényesek, hiszen az autóversenyzés egyik legfontosabb eleme a biztonság, márpedig az engedély nélküli megmérettetések igen veszélyesek nem csak a résztvevőkre, de a többi autósra, gyalogosokra is. Pont emiatt a hivatalosan meghirdetett rendezvényeken fokozottan ügyelni szoktak a helyszín biztosítására. Gumifallal, szalagkorláttal, elkülönített nézőtérrel védik a közönséget és a pálya környezetét, a valódi versenyautók pedig jelentősen meg is vannak erősítve karambolok, bukások esetére.
Még egy nyílegyenes dragster-pályán is történhet katasztrófa, hiszen azok a járművek az egyik legerősebbek és leggyorsabbak a világon. Ami 2 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra, azzal nem árt vigyázni. Elég egy rossz mozdulat, egy figyelmetlen pillanat, és máris kész a baj. A Forma-1 is piszok veszélyes tud lenni, még úgy is, hogy viszonylag zárt pályán haladnak az autók, de így is szinte minden évben van szerencsétlenség. Gondoljunk csak Niki Lauda esetére, aki a nem teljesen megbízható biztonsági óvintézkedések és egy ütközés következtében csúnyán összeégett. Bár hatalmas szerencséje volt, hogy túlélte és visszatérhetett a pályára, más már nem biztos, hogy ilyen könnyen megússza a balesetet. Nem véletlenül vannak a versenyautók a vezető körül külön megerősítve, hiszen a nagy sebességgel ütközés, borulás abszolút életveszélyes. Ha amatőrként azt tervezed, hogy belekóstolsz a versenyzésbe, mindig a biztonság legyen az első gondolatod! Nézz utána az előírásoknak, szabályoknak.
De miről is szól valójában egy autóverseny? A sebességről? A kockázatról? A győzelemről? Talán egy kicsit mindegyikről, de ezek mellett a folyamatosan fejlődő technológia sem elhanyagolható. Mivel ezek csak részben teljesítmény-, sokkal inkább technikai sportok, ahol a csapatok, műhelyek legalább annyira részt vesznek a versenyben, mint maguk a vezetők, pilóták, így nem csak maga a futam számít versenynek, de a felkészülés is. Aki gyorsabbá, stabilabbá, jobban kormányozhatóvá teszi a járművét, annak máris nagy az előnye a többiekkel szemben. Természetesen a sofőrök villám reflexei és a megfelelő irányítás, tanácsadás is jól kell, hogy működjenek, különben a leggyorsabb és legjobb járművel sem lehet jó helyezést elérni. Így aztán az autós versenysportok legalább annyira csapatjátékok is, mint az egyéni teljesítmények megmérettetése. Az ókori Rómában az emberek a kocsiversenyeken izgultak és szurkoltak, ma pedig az autóversenyeken teszik ugyanezt. A körülmények, a technika változott, a lényeg és a népszerűség ellenben semmit.